Állatgyógyászat

Állatgyógyászat, állatpatika

Állatgyógyászat, más néven állatorvostudomány, a házi- és vadon élő állatok egészségét érintő betegségek megelőzésével, ellenőrzésével, diagnosztizálásával és kezelésével, valamint az állatbetegségek emberre történő átterjedésének megelőzésével foglalkozó orvosi szakterület. Az állatok orvosaként szolgáló személyek a legrégibb feljegyzett idők óta léteznek, és az állatorvosi gyakorlat már i. e. 2000-ben is specialitásként alakult Babilóniában és Egyiptomban. Ma az állatorvosok világszerte szolgálnak magán- és vállalati klinikai gyakorlatban, tudományos programokban, magániparban, állami szolgálatban, közegészségügyben és katonai szolgáltatásokban. Munkájukban gyakran más állatorvosi szakemberek, például állatápolók és állatorvosi technikusok is támogatják őket.

Az állatorvoslás egyik legnagyobb kihívása az állatfajok sokféleségének megfelelő figyelembevétele. Az állatorvosok foglalkoznak a háziállatok egészségügyi szükségleteivel, beleértve a macskákat, kutyákat, csirkéket, lovakat, teheneket, juhokat, sertéseket és kecskéket; vadvilág; állatkerti állatok; kedvtelésből tartott madarak; és díszhalak. A kezelt állatok mérete az újszülött hörcsögöktől a kifejlett elefántokig változik, csakúgy, mint a gazdasági értékük, amely a kedvtelésből tartott állatok társaságának meghatározhatatlan értékétől a győztes versenyló magas pénzbeli értékéig terjed. A szelíd és vadon élő állatok e fajtájának gyógyszerezése speciális ismereteket és készségeket igényel.

Belső és külső paraziták

A külső paraziták közé tartoznak a bolhák, a kullancsok, az atkák és a tetvek. A főbb belső paraziták a férgek.

Bolhák, kullancsok, atkák

A bolhák, kullancsok és atkák nagyon gyakori problémát jelentenek sok kisállat tulajdonos számára, amelyek egész évben létezhetnek, és egyes állatoknál kellemetlen bőrbetegségek okozói lehetnek, és ezen paraziták némelyike ​​az emberi egészségre is hatással van.

Bolhák

A bolha egy kicsi, vörösesbarna, szárnyatlan rovar, amely az emlősök véréből táplálkozik. Ide tartoznak a kutyák, macskák és nyulak, de esetenként emberek is. Bár kicsik, szabad szemmel is láthatóak, és körülbelül 1-3 mm hosszúak lapos testükkel és nagyon erős hátsó lábaikkal, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy hatalmas távolságokat ugorjanak.

A bolhák leküzdésére és megelőzésére számos készítmény áll rendelkezésre, akár belsőleg alkalmazva, akár külsőlegesen nyakörvek, cseppek segítségével.

Kullancsok

A kullancsok különösen elterjedtek az erdőkben és a lápvidékeken. Életük során több különböző állatból is élhetnek és táplálkozhatnak, így betegségeket terjeszthetnek egyik állatról a másikra. Annak valószínűsége, hogy kedvence ki van téve kullancsfertőzésnek, az attól függ, hogy milyen környezetben él és milyen egyéb állatokkal van kapcsolatban. A kullancsok úgy táplálkoznak, hogy rátapadnak az állatra, átszúrják a bőrt és vért szívnak.
A kullancsok elleni védekezést minden kisállat esetében fontolóra kell venni. A legtöbb kezelés úgy működik, hogy elpusztítja vagy elriasztja a kullancsokat.

Atkák

Ezek nagyon kicsi paraziták, amelyek gyakran csak mikroszkóppal láthatóak nagyítással. A bőrön belül vagy a bőrön élnek, és gyakran intenzív irritációt okoznak, amely vakarózást vált ki az állatból súlyosbítva ezzel a meglévő problémát.

Férgek

A férgek – emberi és állati egyaránt – csak a gazdaszervezetben képesek túlélni. A bélférgek általában - de nem mindig - a gyomor-bél traktusban élnek. Egyes fajtáik azonban képesek bejutni a véráramba, majd a véráramon keresztül eljutnak a szövetekbe és a test egyéb szerveibe, mint például a tüdő és a szív. A kifejlett példányok szabad szemmel jól láthatóak.

A kutyákban előforduló férgek leggyakoribb típusai az alábbiak:

• fonálférgek
• galandférgek
• ostorférgek
• horgosférgek
• szívférgek

Egyes férgek könnyebben észlelhetők, például ha egy kutya fertőzött ürülékében szabad szemmel is jól látható rizsszem alakú férgek találhatóak. Míg a szívférgesség nehezebben diagnosztizálható. 

A férgesség tünetei:

• Köhögés: A szívférgesség egyik legjellemzőbb tünete a köhögés.
• Hányás: Ha az állat orsóféreggel fertőzött, gyakori a hányás.
• Hasmenés: A lágy széklet és a hasmenés a férgesség tünete lehet. Szívférgesség esetén a hasmenéses széklet vért is kimutathat.
• Fáradtság: Amennyiben az állat megváltoztatja a viselkedését, fáradtabbnak, letargikusabbnak, kevésbé aktívabbnak tűnik, ez is felvetheti a férgesedés gyanúját.
• Pocakosodás: Ha a kutya hasa dagadttá, öblössé válik.
• Étvágytalanság: Ha észreveszi, hogy a kutya étvágya hirtelen megváltozik, felvetődik a lehetőség, hogy esetleg fonálférgekkel fertőződött meg. A fonálféreggel fertőzött kutyák gyakran elveszítik étvágyukat.
• Fogyás: Ha kutyáján a gyors fogyás jelei mutatkoznak, lehetséges, hogy galandféreggel vagy ostorféreggel fertőzött.
• Hiányos szőrzet: Ha kutyájának szőrzete fénytelen, kiszárad és törékennyé válik, felveti a fonalférgek gyanúját.
• Viszketés és bőrirritáció
• Szánkázás: Bár ezt a problémát gyakran okozhatja a bűzmirigy teltsége, de a férges kutyák is dörzsölhetik a feneküket a padlón, hogy enyhítsék a férgek okozta viszketést a területen.
• Látható férgek a székletben vagy a végbél környékén.