Vérnyomásmérők

Vérnyomásmérők

A vérnyomás annak az erőnek a mértéke, amellyel a szív a vért a test körül pumpálja.

A vérnyomás mérése

A vérnyomást higanymilliméterben (Hgmm) mérik, és két számjegyben adják meg:

• szisztolés nyomás – az a nyomás, amikor a szív kinyomja a vért
• diasztolés nyomás – az a nyomás, amikor a szíve a szívverések között pihen

A normál vérnyomás érték 120-as szisztolés és 80-as diasztolés nyomás.

Általában a magas vérnyomás 130/80 higanymilliméter (Hgmm) vagy magasabb vérnyomást jelent.

A 180/120 Hgmm-nél magasabb vérnyomás hipertóniás vészhelyzetnek vagy krízisnek minősül. Kérjen sürgősségi orvosi segítséget amennyiben ilyen vérnyomásértékekkel rendelkezik!

A kezeletlen magas vérnyomás növeli a szívinfarktus, a stroke és más súlyos egészségügyi problémák kockázatát. Az egészséges életmóddal kapcsolatos szokások – például a dohányzás mellőzése, a testmozgás és a megfelelő táplálkozás – segíthetnek megelőzni és kezelni a magas vérnyomást.

Magas vérnyomás tünetei lehetnek:

• visszatérő fejfájás,
• tompa tarkótáji lüktetés,
• egyensúlyvesztés,
• koncentráció romlása,
• tompa mellkasi nyomás,
• izzadás,
• légszomj,
• orrvérzés.

A magas vérnyomásnak két fő típusa van.

Primer hipertónia, más néven esszenciális hipertónia

A legtöbb felnőttnél nincs azonosítható oka a magas vérnyomásnak. Az ilyen típusú magas vérnyomást primer hipertóniának vagy esszenciális hipertóniának nevezik. Hosszú évek alatt fokozatosan fejlődik. A plakk felhalmozódása az artériákban, az úgynevezett érelmeszesedés, növeli a magas vérnyomás kockázatát.

Másodlagos magas vérnyomás

Az ilyen típusú magas vérnyomást egy mögöttes állapot okozza. Hajlamos hirtelen megjelenni, és magasabb vérnyomást okoz, mint az elsődleges hipertónia. A másodlagos magas vérnyomáshoz vezető állapotok és gyógyszerek a következők:

• Mellékvese daganatok
• Születéskor jelentkező érrendszeri problémák, amelyeket veleszületett szívhibáknak is neveznek
• Köhögés- és megfázás elleni gyógyszerek, egyes fájdalomcsillapítók, fogamzásgátló tabletták és egyéb vényköteles gyógyszerek
• Illegális kábítószerek, például kokain és amfetaminok
• Vesebetegség
• Pajzsmirigy problémák

A magas vérnyomás kockázati tényezői

A magas vérnyomásnak számos kockázati tényezője van, többek között:

• Kor. A magas vérnyomás kockázata az életkorral növekszik. Körülbelül 64 éves korig a magas vérnyomás gyakoribb a férfiaknál. A nőknél nagyobb valószínűséggel alakul ki magas vérnyomás 65 éves koruk után.
• Öröklődés. Nagyobb a valószínűsége a magas vérnyomás kialakulásának, ha valamelyik szülője vagy testvére szenved ebben a betegségben.
• Elhízás vagy túlsúly. A túlsúly elváltozásokat okoz az erekben, a vesékben és a test más részein. Ezek a változások gyakran növelik a vérnyomást. A túlsúly vagy az elhízás szintén növeli a szívbetegségek kockázatát és kockázati tényezőit, például a magas koleszterinszintet.
• Mozgáshiány. Az edzés elmaradása súlygyarapodást okozhat. A megnövekedett testsúly növeli a magas vérnyomás kockázatát. Az inaktív embereknek általában magasabb a pulzusszáma.
• Dohányzás. A dohányzás károsítja az érfalakat, és felgyorsítja az artériák megkeményedésének folyamatát.
• Túl sok só. A szervezetben lévő sok só – más néven nátrium – folyadék visszatartást okozhat a szervezetben. Ez növeli a vérnyomást.
• Alacsony káliumszint. A kálium segít egyensúlyban tartani a só mennyiségét a szervezet sejtjeiben. A kálium megfelelő egyensúlya fontos a szív egészségéhez. Az alacsony káliumszint oka lehet a káliumszegény étrend vagy bizonyos egészségügyi állapotok, beleértve a kiszáradást.
• Túlzott alkoholfogyasztás.
• Stressz. A magas szintű stressz átmeneti vérnyomás-emelkedéshez vezethet. A stresszhez kapcsolódó szokások, mint például a több étkezés, a dohányzás vagy az alkoholfogyasztás, a vérnyomás további emelkedéséhez vezethetnek.
• Bizonyos krónikus állapotok. A vesebetegség, a cukorbetegség és az alvási apnoe néhány olyan állapot, amely magas vérnyomáshoz vezethet.
• Terhesség.

Otthoni vérnyomásmérő készülékek

A felkaros vérnyomásmérők pontossága több dologtól is függ, például a megfelelő mandzsettamérettől és a gépek megfelelő használatától.

Hogyan kell használni az otthoni felkaros vérnyomásmérőt?

• Vérnyomásmérés előtt 30 percen belül ne dohányozzon, ne igyon koffein-tartalmú italokat és ne végezzen testmozgást!
• Ürítse ki a hólyagját!
• A mérések előtt legalább öt perc pihenőt biztosítson!
• Üljön egyenes háttal és támasztva (inkább étkezőszéken, mint kanapén). Lábának a padlón kell lennie, és a lábait nem szabad keresztbe tenni. A karját síkfelületre, például asztalra kell támasztani úgy, hogy a felkar a szív magasságában legyen.
• Győződjön meg arról, hogy a mandzsetta alja közvetlenül a könyökhajlat fölé kerül.
• Mérjen minden nap ugyanabban az időben!
• Végezzen többszöri leolvasást, és rögzítse az eredményeket! Ha a felkaros vérnyomásmérő beépített memóriával rendelkezik a leolvasások tárolására, vigye magával orvosához. Egyes felkaros vérnyomásmérők azt is lehetővé teszik, hogy adatait biztonságos webhelyre töltse fel a profil regisztrálása után.

A csuklós vérnyomásmérők használata nem ajánlott, mert kevésbé megbízhatóak.